Maskarádé Pályázat
Tisztelt Intézményvezető! Kedves Pedagógusok!
Kaposvár város vezetése fontosnak tartja, hogy a nagy hagyományokra visszatekintő farsangi rendezvény ismét közösségi élménnyé váljon. Az eseményhez kapcsolódó programokat idén is a BábSzínTér és az Együd Árpád Kulturális Központ szervezi, melynek leglátványosabb eleme a Kossuth téren és a Fő utcán lesz 2026. február 7-én, szombaton 14 óra 30 perctől. Január minden hétvégéjén farsangra hangoló programokkal várjuk a gyerekeket és a családokat, ezen kívül maszk- és jelmezkészítő pályázatra hívjuk az Önök intézményének tanulóit is, így kiteljesítve a Farsangoló Kaposvár programsorozat céljait.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
alpolgármester
Báb-Szín-Tér Közhasznú Alapítvány
elnök
Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ Nonprofit Kft.
közművelődési igazgató
Maskarádé Pályázat 2026
Íme, a legjobb idei alkotásokból készült film!
Keresd meg a művedet az alább letölthető táblázatban.
Maskarádé Pályázat 2025
Íme a legjobb Maskarádé Pályázat 2025 alkotásokból készült film.
Keresd meg a művedet az ide kattintva letölthető táblázatban.
Maskarádé: Maszk- és jelmezkészítő pályázati kiírás
„…a farsangi napokban, leszünk mi is vígabban…” Vikár László - szenyéri gyűjtés
Cél: A farsangi ünnepkör gazdag hagyományait megismerve a pályázatra jelentkezők készítsenek olyan farsangi rajzokat, álarcokat, jelmezeket, óriásbábokat, amelyekben megjelennek farsangi élményeik, az elkészült alkotásokkal csatlakozhatnak az iskolai, óvodai farsanghoz és a városi farsangoló menethez 2026.02.07-án 15 órától.
Célcsoport: Minden kaposvári oktatási intézményben (óvodák, iskolák, középiskolák) nevelkedő gyermek, fiatal. Egyéni és csoportos munkákat egyaránt várunk!
A pályaművek formái: farsangi rajzok, maszkok (arc, korona, testmaszkok), jelmezek, óriásbábok, amelyek készülhetnek bármilyen anyagból technikai megkötés nélkül. A pályázathoz ötlettárat mellékelünk, akár ezek alapján is ki lehet alakítani elképzeléseket.
A pályázati munkák beküldése:
Kérjük a pályaművekről készítsenek fektetett téglalapban fotót nagy felbontásban. A kép neve tartalmazza a pályamű sorszámát és az alkotó nevét.
A mellékelt Excel táblázatba kérjük beírni a kép sorszámát, az alkotó nevét, osztályát vagy csoportját, iskolájának vagy óvodájának nevét és a felkészítő pedagógus nevét.
Az eredeti pályamunkát nem kell beküldeni!
Beküldési cím: babszinter@gmail.com.
Beküldési határidő: 2026. január 28.
Díjak:
- A pályázaton minden résztvevő gyermek és pedagógus fánkjegyet kap, melyet február 6-7-én lehet beváltani a farsangi rendezvényt kísérő vásárban.
- A legkreatívabb művek alkotói számára ingyenes belépők a Csiky Gergely Színházba, a BábSzínTérbe, a Rippl-Rónai Múzeum tárlataira, a Fekete István Látógatóközpontba, valamint a Virágfürdőbe.
- A zsűri előnyben részesíti azokat az alkotókat, csoportokat, akik az elkészült maszkokban, jelmezekben fel is vonulnak 2026.02.07-én.
- A legaktívabb pedagógusok kiemelt díjakat kaphatnak: kreatív anyagok vásárlására fordítható ajándékutalvány, ízlelőbimbótáncoltató bőségcsomag, Virágfürdő Wellnessvilág belépő.
Zsűri:
Erdei-Vígh Éva Kaposvár megyei jogú város kulturális és városmárka-referense,
Csikvár Gábor, a Somogy Táncegyüttes és Zenekar vezetője,
Pályi János, a BábSzínTér művészeti vezetője.
A pályázat fővédnöke dr. Pintér Rómeó, Kaposvár megyei jogú város alpolgármestere.
Információ: Csíkvár Tímea Tünde – +36 (20) 265 0700 – babszinter@gmail.com
Ötlettár
Európa – rituális maszkok és színházi álarcok
Az emberiség ősidők óta ismeri a maszkokat. Kezdetben misztikus jelentéssel használták: kapcsolatot teremteni elődjeik szellemvilágával. Életet varázsoltak a halálból, erre utal az is, hogy halotti maszkok voltak az első álarcok. A halottak arcvonásait viselő maszkok segítségével idézték meg – rituális szertartásokon – az elhunytak szellemét. Az ősi maszkok mágikus kisugárzása máig nem halványult el: újjáéled a farsangi karneválok életörömében. A színjátszásban iskolát teremtő görög dráma kezdetben ősi, maszkos rituálé volt. Amíg a nők nem lehettek színészek, férfiak vagy kisfiúk játszották el a női szerepeket is. Minden szereplő maszkot viselt, amin a szereplő érzelmi állapotának megfelelő arc volt látható.
Az olasz reneszánsz vérbő színházi műfaja, a Commedia del’ Arte, amely villámgyorsan meghódította Európa színházait.
Pulcinella egy klasszikus karakter, amely a 17. századi commedia dell’arte-ból származik, és a nápolyi bábszínház törzsfigurájává vált. Az olasz bábjátékosok terjesztették el egész Európában, és ihlették meg a nemzeti karakterű bábfigurák születését, így a mi Vitéz Lászlónkét is.
A magyar farsangi hagyomány maszkos világa
Honnan erednek a farsangi népszokások?
A dramatikus játékok közül egész Európában ismert volt a Cibere vajda és Konc király harca, amelyben Cibere vajda a böjti, Koncz király pedig a húsos ételeket jelképezte. A hagyomány szerint a két szereplő vízkereszt napján és húshagyókedden küzdött meg egymással: először a hedonizmust jelképező Koncz király, majd a böjtölést jelző Cibere vajda nyerte a viadalt. A farsangi ünnepkör vége magyar elnevezés szerint a farsang farka, vagyis a farsang utolsó három napja.
Farsang és a párválasztás
A farsangi báloknak a párválasztásban is nagy szerepük volt. Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben ez az időszak volt, vízkereszttől, azaz január elejétől február-március közepéig. Ha valaki nem kelt el, azt viccesen tréfálkozva, vagy éppen kissé durvábban figyelmeztették arra, hogy még egyedülállók. A vénlánycsúfolásnak különböző változatai voltak, pl. tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás, állakodalom.
Kiszehajtás
A palócoknál virágvasárnapon került sor a kiszehajtásra. A kisze egy jellegzetes böjti étel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit télen nagyon meguntak az emberek, és meg akartak szabadulni tőle annak reményében, hogy a tavasz végre meghozza a bőséget, friss eledelt. A lányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, ami a kiszét szimbolizálta. Ezt a bábot elvitték a legközelebbi patakig, és éneklés közben levetkőztették, majd a vízbe dobták. Ezután jött a jóslás, jövendölés a hajadonoknak. Abból, hogy a víz a bábot hogyan és merre vitte következtetéseket vontak le a jelen lévők férjhez meneteléről.
Farsang és a szabályok felrúgása
A szabályok felrúgása és kigúnyolása is hozzátartozik a farsangi időszakhoz. Az álarcok és a maszkok viselése is erre vezethető vissza. A névtelenség, az „arctalanság” biztosította a szabad véleménynyilvánítást.
Busók
Hazánkban a legismertebb, farsanghoz kötődő álarcos felvonulás a mohácsi busójárás, amit a XVIII. század végétől rendeznek meg a farsangi időszak utolsó vasárnapján.
A világszerte ismert magyar hagyomány esetében is feltételezik, hogy a rémisztő ruhák és maszkok azt a célt szolgálták, hogy ezekkel, valamint a hangos kiáltásokkal, kereplővel, kolomppal végre elijesszék a falvakból a hideget és a telet. A másik feltételezés szerint ugyanakkor Mohács egykori lakói a törökök elől a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekültek, ahol aztán azért vették fel az álarcokat és állatbőröket, hogy az éjszaka során elijesszék a törököket, ami a történet szerint sikerült is nekik, ugyanis a törökök azt hitték, hogy rossz szellemek támadták meg őket.
Somogyi maszkok és farsangi hagyományok
Egy 15. században élő bővérű somogyi menyecskével történt meg az a baleset, hogy farsang idején részegen a Kapos mocsaraiba tévedt, és ott lelte halálát. Ezt az esetet TEMESVÁRI PELBÁRT írja le prédikációjában: „Az Úr 1480-ik évében … a Kapos mellett egy asszony több fiatalasszonnyal együtt férfiruhába és másfajta ruházatba öltözve, álarcos játékot űzött. Egyszerre csak az asszony, aki leginkább buzdította őket erre, miközben egy falujabelinek házában a többiekkel együtt táncoltak, egy démon által a táncolók köréből elragadtatott…”
A szigorú tilalmazás ellenére a farsangi mulatozás szokása napjainkig fennmaradt, persze az egyház később már belátta, hogy nem tilthatja be, csupán mértékletességre intett. Sőt, a múlt század második felében farsang utolsó három napján általános tanítási szünet volt.
Somogyban régen minden népcsoport körében ismeretes volt a maszkázás, a maskurába öltözés. Legtöbbször cigányasszonynak, menyasszonynak, öregembernek vagy pólyát vivő öregasszonynak öltöztek. A maszkázás régebbi hagyományaihoz tartozik a szalma- és háncsruhák készítése és az állatalakoskodás.
(Király Lajos: Farsangi népszokások Somogyban)
Maskarádé Pályázat 2024
A Maskarádé Pályázat 2024-es kiírására 20 kaposvári gyermeknevelési intézményből, 483 gyermek 437 alkotása érkezett be, 46 felkészítő pedagógus munkájának köszönhetően. Az alkotások három napon át voltak láthatóak vetített kiállításon a Kapos Hotel homlokzatán és a Fő utca kirakataiban. Tizenkét szponzornak köszönhetően 147 díjat tudunk kiosztani, első sorban az alkotói közösségeket támogatva és az ezeket éltető pedagógusok munkáját elismerve.
Íme a legjobb Maskarádé Pályázat 2024 alkotásokból készült film.